Állítólag kismama vagyok. Hát illik idebiggyesztenem egy naplószerűséget, hogy legyen mit olvasgatnia majd kamaszkorában a gyermeknek. Én is kíváncsian olvasgattam anno milyen édes kis kölökre sikeredtem.Hát, kérem szépen, Pötty is cukorfalat.
Először 5 hetesen láttam. 4 milliméter volt és pulzált a kis szíve. Hihetetlen látvány volt! Elképesztő, hogy egy négymillis kis maszatnak szívverése van. Gyönyörű volt! Ekkor hittem el igazán, hogy élőlény lakik a pocimban, nem csak egy fiktív kis valami. Persze fiktív kis valami is van, miómának hívják, de nagyon remélem, hogy ennek a létezése már a múlté. Valahogy úgy vagyok vele, hogyha 100%-osan visszautasítom a létezését, akkor biztosan felszívódik, s eltűnik mindörökre. Nem is akarok vele foglalkozni.
Pöttyel viszont annál inkább. A hetedik héten, 1 centis korában is fényképezkedtünk. Azt a fotót valahogy kevésbé kedvelem, mint az elsőt, ugyanis ezen egy csík látszik, nem pötty. Elmosódott teljesen a gyerek, talán pont bemozdult, nem tudom. Az is lehet, hogy pont azt az időszakot kaptuk el, amikor egy halacskára jobban hasonlít a kis farkincájával, mint egy kisbabára. Mindenesetre nem lettem rá büszke. Mostanában fogunk újra fényképezkedni. Már alig várom. Akkor már a 4 centi lesz a cél. Ma még csak 2 és feles Pötty. Persze a kis falat lábával együtt már nyugodtan lehet 3 centisnek mondani. Nagyon büszke vagyok ám rá, hogy ilyen gyönyörűen fejlődik és szépül. Már igazi embergyerek külsővel rendelkezik. Egy hete nem is embriónak, hanem magzatnak illik őt nevezni. Bizony ám, nagylányok lettünk!
No és mi az, amit máris tudni lehet róla? Hát, szégyen vagy nem, de ez a gyerek legszívesebben a McDonaldsban szeret ebédelni. A Sertés McFarm menüért él-hal. Rendes sültcsirkét kihányatna velem és bárminemű húst is. Még a virslivel, szafaládéval sem merek kísérletezni, pedig tele van vele a hűtő.
Imádja a tejfölös kenyeret, a tésztaféléket, megeszi a pizzát is. Mindegy milyen, csak hús ne legyen rajta. Jöhet a kesudió, ananász, őszibarack, főtt kukorica. Gyakorlatilag szinte minden, aminek nincsen túlzott illata, vagy zamata. Különben kijönne.
Gyermekem nem szereti a műillatokat sem. Semmiféle illatosító, Nivea dezodor, szappan nem nyerte még el a tetszését. Sőt, a vadonatúj wc-illatosítót egyenesen kidobatta velem. Persze, stílusa van, a parfümök tökre bejönnek neki. Tommy Hilfiger virágillatai nyerték el a tetszését. Ezek után biztos vagyok benne, hogy lány lesz! Anna Kata a világ legszebb kisbabája!
Persze, arra is próbál már hetek óta rávenni, hogy vegyek neki csillogó köves gyűrűt. Azt mondta, megelégszik a cirkóniával, nem kell neki rögtön briliáns. Ki is szúrta egyébként a legszebbet, azóta rá sem bír nézni a többire, de ez meg sajnos anyunak túl drága, úgyhogy szép emlékként elraktározzuk tudatunkban, hogy milyen szép gyűrűt láttunk. Tán még abba az álomképbe is ringatjuk magunkat, hogy a gyűrű a miénk, s ha csak látni akarjuk az ujjunkon, hát odaképzeljük! Ebben megegyeztünk. Aztán gyorsan el is képzeltem, hogyan festene jelenlegi kis ujján egy kis brill és rögtön elnevettem magam. Pici átlátszó kis ujjai vannak még Pöttynek, kicsi uszonyokkal. Az erek is és a csontok is átlátszanak rajta. Majdnem olyan mint egy röntgenfelvétel. Hihihi,… azt’szem a brill még korai. Előbb még ujjat kell hozzá növesztenünk. Apropó, ezen a héten alakulnak ki a kis körmei. Szeretném, ha Pötty az édesapjára hasonlítana elsősorban, és pici jelei lennének annak is, hogy édesanyám és édesapám génjei is ott virgonckodnak kis testében. Mindenkitől a legszebbet örökölje, ezt kívánom neki! Ja, és a legfontosabbat: egészséget!
