Dalocskák

Szia Fiam! Folytatom a naplódat. Közben hallom, hogy a fürdőszobában az incy-wincy spidert énekeled., s szinte látom magam előtt, amint a kis ujjaiddal sétálsz a kád szélén utánozva a kis pókot. Szeretem, hogy szeretsz énekelni. És azt külön szeretem, hogy te magad választottad ki a dalocskák jó részét és önállóan meg is tanultad. Én magam nem is ismerem őket. Persze egynéhányat megtanultam már azóta tőled és együtt énekeljük és eljátsszuk. Ilyen a 5 little monkeys, vagy a Humpty-Dumpty. A nagy, örök kedvenc az a Wheels on the bus. A tűzoltós, Fire truck, fire truck, I wanna ride on a fire truck kezdetű dalt én találtam neked. Szintén szeretjük. Aztán van még az angolok között egy ABC songunk és valami ... my fair lady is, amit még nem sikerült megfejtenem, hogy melyik az.
A magyar dalocskákat jórészt, vagy talán teljesen az oviban tanulod. Ezek közül a süss fel nap a legtöbbször elhangzó dalocska itthon. És olyankor mutatod is hozzá a kis kezeddel, hogy süt a napocska fent az égen. A cini-cini muzsikát pedig én imádom nagyon, mert olyankor csípőre teszed a kezed és fordulsz jobbra-balra, ahogyan a kis Zsuzsika táncol.

Téli vírusok

Kisfiam, egész eddigi éltedben anya úgy érezte, hogy nagyon ügyes, erős immunrendszered van. És ez így is van persze, de ezzel a sok nyavalyával, ovis vírusokkal és bacikkal már ő sem bír el. Egészen a téli vírusok megjelenéséig nem hiányoztunk szinte sosem az oviból betegség miatt. Most bezzeg december eleje óta folyamatos a baj. Egy hét itthon, egy hét oviban. Egy hét itthon, egy hét oviban.
Decemberben skarlátos voltál a doktornéni szerint, de szerintem csak mandulagyulladásod volt, majd rózsahámlásod. A karácsonyi szünetben gennyes mandulagyulladás szintén, januárban hólyagos torokgyulladás, majd középfülgyulladás. Februárban vírusfertőzés, ami torokgyulladást, hasmenést, hányást jelent és hosszú napokig tartó lázas állapotot. Na, ez az, amitől anya annyira kétségbe tud esni! Nem bírom, ha lázas vagy. Annyira legyengít téged, hogy nagyon fájó szívvel ápollak olyankor.




Farsangi főpróba - holnap kezdődik a karnevál





Beszéd újból

Egy hónap múlva 4 éves vagy.
Szeptember óta jársz oviba, és elmondhatom, hogy rengeteget fejlődtél minden téren, de talán legmegnyugtatóbb változás a beszéd terén jelentkezik. Folyamatosan beszélsz már régóta, de ma már sokkal gazdagabban fejezed ki magad és sokat tisztult is a beszéded. Érthető gondolatmeneteid, kérdéseid és válaszaid vannak.
Az ovis csoportban azért érezhetően te vagy leginkább elmaradva még ezen a téren. Mindenki tisztán és gazdag nyelvezettel beszél. Azért te még nem egészen tisztán. Sok szótagot felcserélsz, betűket elvéted, nem tudod rendesen kiejteni, de nagyon örülök neki, hogy ez nem veszi el a kedved a meséléstől, beszélgetéstől. Nyitott vagy és barátkozós. Szívesen mondasz akár mesét is magadtól, s kezded az "egyszer volt hol nem volt" fordulattal, s befejezed a történeted az "itt a vége, fuss el vége" mondattal.
Nem tudom, hibáztatható vagyok-e mindezért, nem tudom. Én azt hiszem, nem, de ki tudhatja.

Az ovinak én személy szerint nagyon örülök, mert már nagy szükséged volt kis barátokra, új élményekre. Itt napról-napra új dalocskákkal, mondókákkal térsz haza. Bemutatod nekem a tornaórán tanultakat (comb-comb, taps-taps). Sok más, kedves személyhez kezdtél el kötődni, és van egy terep az életedben, ami csak a tiéd. Se anya, se apa nem tud róla. Az a te kis munkahelyed, a te világod.

A Szivárvány csoport

Őszintén elmondhatom neked, fiókám, hogy nagyon sokat töprengtem az óvodaválasztásnál. Információkat gyűjtöttem mindenhonnan, mindenkitől. Játszótéren, szomszédoktól, ismerősöktől, netről, fórumokról. Elolvastam a hivatalos kiadványokat. Ezek alapján anya kitalálta, hogy a körzeti ovi nem elég jó az én gyönyörű gyermekem fejlődéséhez, így beadtam a jelentkezési lapot két másik helyre is még. Sokat telefonálgattam, protekciót igyekeztem szerezni és még imádkoztam is, hogy a választott oviba sikerüljön bekerülnünk. Annyira akartam, hogy te a legjobbat kapd, de a sorsnak más szándékai voltak velünk, és nem sikerült más óvodába bekerülnünk, csak a Bóbitába. El voltam keseredve, de valahogy az oviba érve eloszlottak a szorongó érzéseim. A szivárvány csoportba kerültél, és anya a csiga jelet választotta neked. Azért a csigát, mert ő volt az első állat, akivel tüzetesebben meg tudtalak ismertetni, és szépen ki is tudtad mondani a nevét: dzsiga! :) Azon kívül minden rajzolásunk és gyurmázásunk fő témája a csiga készítése volt. Úgy látom, azóta is nagyon szereted a jeledet és ezt jó tudni.
Az oviválasztásra visszatérve végül kiderült, hogy a jóisten nálam okosabb, és a legszuperebb oviba íratott be téged. Jól is tette, hogy nem hallgatott rám, és mások által népszerűbb oviba íratott. A lehető legjobb óvónéniket kaptuk, nagyon jó pedagógusokat és embereket. A dadus nénik is szuperek, Borika és Zsuzsa néni is. Óvónénijeink: Donka és Kata néni. Még én magam sem tudok választani, kit szeretek jobban. Mindkettőjüket nagyon szeretem. És igazából az oviban az számít, hogy milyen emberekkel vagytok körülvéve, és milyen kicsi pajtásokkal játszol egész nap odabent. A csoport is szuper, 25-en vagytok. Kb. fele-fele arányban fiúk, illetve lányok. Olyan szép minden kisgyerek és értelmes, jó családból valók. Ennél nagyobb szerencsénk nem is lehetett volna! Martin, Petike, Huni, Réka, Melinda nevét hallom gyakran itthon. A legjobb barátod jelenleg Martin és... Petike. Imádom őket én is, nekem is ők a legjobb barátaim az oviból. :)