Két hét bárányhimlős elzárkózás után végre találkozhatott Ábel a kis barátaival a szomszédból. A legnagyobb várakozással Melinda felé volt.
Melinda a szomszéd kislány, és egyben ovis csoporttársa is Ábelnek. Otthon hatalmas autóparkkal rendelkezik és nagyon jól el tud játszani Ábellel. Illetve hol jól működnek együtt, hol sehogyan sem. De nem baj ez, jó ez így. Ábel nagyon szereti Melindát. Ovi után időnként felugrunk hozzájuk. Viszünk nyalókát, amit Ábel kér és ad át Melindának, majd játszanak. Hol együtt, hol külön, de Melinda akkor is barátja lett Ábelnek.
Ha valami szépet vagy érdekeset lát Ábel, akkor időnként megjegyzi, hogy "Ezt majd megmutatom Melindának." Tegnap épp egy hangyát szeretett volna megmutatni neki. Ma a versenyautóját készül levinni neki a kertbe.
Tegnap jelentkezett Melinda nagymamája,hogy szeretnének átjönni hozzánk a kertbe, mert szuper játszóterünk van, és mi szívesen fogadtuk őket. Eredetileg mi nem terveztünk lemenni, de végül csak lementünk játszani a lányokkal. Melinda jött és Lien, egy vietnámi kislány, aki szintén ovis csoporttárs és Melinda jelenlegi barátnője.
Ábel olyan izgatott lett a találkozás hírére, hogy úgy szelte a lépcsőket lefelé, hogy majd kitört a lába a görcsös és gyors mozdulatoktól. Közben mondogatta is magának, hogy nem sietünk, mert elesünk.
Melindáék már vártak minket a kapuban. Gyorsan előszedtük a játékokat és bementünk a kertbe.
Melinda és Lien összeszokott párosként rögtön rohant a hintához és már jókedvűen repültek is a hintákon. Ábel leforrázva állt a kert közepén. Összegörnyedt a kis teste és lehajtotta a fejét, nem játszott. Nem játszott és nem beszélt, csak állt szomorúan.
Aztán leült a padra, kezében szorongatva a kismotorját és búslakodott tovább. Hiába kérdezgettük, mi szülők, hogy mi a baj, nem tudtuk kihúzni belőle. Csak sejteni lehetett. Melindát megpróbáltuk Ábel mellé terelgetni, s ha lassan is, de megoldódott a nyelve, és mesélt, mesélt Melindának. Hogy milyen bogarakat látott, hogy milyen legói vannak, mindent elmesélt, ami őt érdekelte.
Sajnos Melinda nem volt annyira fogékony a hangyák életére, sem a legós kisautókra. Így aztán a kettejük beszélgetése nem bizonyult tartósnak. Mindesetre valamit feloldott Ábelben mégis. Már nem érezte annyira távolságtartónak Melindát, és szívesebben játszott a közelében.
Ábel annyira tudja szeretni a kispajtásait, de sajnos ez nem mindig olyan szenvedélyes érzés a másik fél részéről.
Rossz volt látni a kisfiamat ilyen szomorúnak, de jó érzés tudni, hogy így tud szeretni.
