Hogy milyen vagy kétévesen? Aranyos kis fürtös bárányka. Csacsogsz, halandzsázol egész nap. Tologatod az autókat, búgsz hozzájuk. Önállóan jösz-mész a lakásban, kiszolgálod magad, ha megszomjazol. Kapcsolod a számítógépet, ha mesére vágysz. A hűtő elé húzod a széket, felmászol rá, kinyitod az ajtaját, és kiveszed, ami onnan téged érdekel. Sajnos ez sokszor a tojás szokott lenni, ami bizony igen törékeny, úgyhogy ebből szoktak vitáink lenni.
A térded rendszerint tele van kék-zöld foltokkal. Sokszor fogalmam sincs honnan és miképp szerezted őket, mert meglátásom szerint nem is esel el mostanság olyan sokszor. A játszótéren felszabadult vagy, jókedvű és önálló. Férfiasan kezeled a tulajdonviszonyokat is. Ha valamire szükséged van, azt megszerzed. Ha nagyobb erővel találod magad szemben, akkor elfogadod, hogy most te vagy a vesztes. Anya csak akkor szól közbe, ha eldurvulna a vita, vagy a partnered elpityeredne helyzetén.
Télen még ütögettél, már jó ideje ezt nem tapasztalom, de persze, ne szóljuk el magunkat! Lehet, hogy csak megfelelő partnerre nem akadtál még. :)
Motorozni imádsz. Gyakorlatilag talán többet motorozol, mint gyalogolsz, sőt, biztos is. Ügyes is vagy benne.
A kavicsok, botok érdekelnek az autókon, repülőkön kívül; a virágok, szép rügyek kevésbé. :(
A kutyusokat nagy érdeklődés övezte mindig, de amióta rendszeresen megijesztenek a kerítések mögül, azóta inkább félsz tőlük, mint szereted őket. Még valahogy a kettő között lavírozol, nem tudom, mi lesz belőle, s azt sem, mit kéne tennem, hogy rendezzük ezt a helyzetet. Ha kertes házban laknánk, nem hezitálnék, meglepnélek egy kis labradorral.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése