Anyák napja az oviban

Egyesével mehettünk be a csoportszobába, mi, anyukák.
Amikor engem szólítottak, bementem. Ábel és Donka néni ott vártak egy szép virággal díszített asztalnál. Hellyel kínáltak, Ábel leült velem szemben. Megfogtuk egymás kezét és Ábel elszavalt nekem egy nagyon kedves Anyák-napi verset. Hogy ne sírjak, ne hatódjak meg nagyon, csak puszilgattam a kezeit. Donka néni mögötte, mellette guggolt és segített neki szavalni. Aranyosak voltak ők így ketten. Kaptam egy szép festményt Ábeltől, amelyen gyermekem tenyérnyomait láttam, mint tulipánfejeket megjelenni. Egy sárgát és egy pirosat. Kaptam még egy cserepes virágot is, amit Ábel választott ki számomra. Ő a pirosat választotta. Az a kedvenc színe. Aztán Donka néni megkínált kettőnket kókuszgolyócskával, nagyon fincsi volt. Nagyon kedves anyák-napja volt ez.

(Napokkal később tudtam meg, hogy az anyák napi versike tulképpen egy dal volt. :D)